Események

Sydney és Manó

Tegnapelőtt kisétáltam a kutyákkal Oladra, mert miért ne? Szépen elfutkoztak, Lolának is elmondhatatlanul jó kedve volt. Rohantak a labdáért, játszottak egymással.. Közben még egy vizslával is összefutottunk. Ez után lementünk a DPTsekhez, megnézni, hogy ki van kint. Volt egy nő két gyerekkel és ismét egy vizslával. Először szépen eljátszottak, de aztán Rozi nekiugrott az én kis kakaókutyámnak, mert féltékeny volt a botjára. Utána megint szépen elvoltak. Én is dobáltam Sidnek egy botot. Közben megjött Manó, a boston terrier- francia bulldog keverék. Haláli forma volt, de egy idő után már idegesített. Mindig rá akart mászni Sydneyre, hiába szólt rá szerencsétlen. Akkor megint megtörtént a baj. Rozi megint úgy gondolta, hogy veszélyben van az a bot. Haza is vitte a gazdája. Manó kezdte feladni az értelmetlen próbálkozásokat és elkezdtek inkább játszani. Jó fél óráig tartott ez, mikor megint megpróbálta elérni a lehetetlent. Eközben megjött Gizmó, a kis fura kutyus. Lolával jól eljátszottak. Szépen lassan jöttek az emberek a kutyáikkal. Nem csoda, jó idő volt. Összesen 10 kutya volt: Manó, Sydney, Lola, Gizmó, Maya, Totó, Rozi (tacskó), Moncsi, Speedy és Apolló. Mindenki szépen elvolt. Futottak, labdáztak, játszottak. Szerencsétlen kutyámat nem hagyta békén Manó. Lola nagyon élvezte a társaságot, amit meglepődtem, mert eddig mindig a kapunál állt, hogy jaj menjünk már. A végén Sid természetesen a kis minicsivavával akart játszani.. Szerintem nem tudta, hogy az is kutya, mert mikor meglátta majdhogynem vadászlesbe állt..

Gizmó és Lola

Tegnap megint nekivágtunk az útnak, de most csak a futtatóra mentünk. Útközben találkoztunk Mayáékkal és Moncsiékkal is. Vegáék már ott vártak. Rá pár percre megjelentek Totóval és Artúrral is. Lola egyből kiszúrta a szerelmét, Artit, és már startolt is oda hozzá. Jó régen látták egymást, nagyon örültek. Sydney eközben rohanta a köröket Vegával. Megjött Apolló is. A két vadászkutya, az enyém és Vega (Jack Russel) egyből rááltak. Szerintem tényleg azt hitték, hogy macska. Nem is maradtak sokáig.. A kutyusok elvoltak, labdáztak, amíg mi beszélgettünk. Lola megunta, felugrott mellénk a padra. Befeküdt az ölembe és onnan nézte a többieket. Már mindenki indult haza, mi is, de aztán megjött a goldi, Sunny. Sydney először befosott tőle, de aztán feloldódott. Nem volt nagy játék, de azért bírták egymást. Lola elbotorkált közben. Akkor megjött Skipi is. Most volt itt először. Elég lassan, de beilleszkedett. Lollal sétálgattak egy darabig, miközben  mi megint beszélgettünk. 3-4 óra futtató után elindultunk haza.

Szívbaj

Tegnap reggel semmit nem sejtve mentem le, hogy én most mekkorát játszok Sydneyvel. Kiszabom az ajtót és látom, hogy a kutya ott fekszik.. Mondom biztos napozik, akkor hagyom. Megyek a helyéhez, nem ette meg a kaját. Jó, ez nála nem normális. Valami nincs rendben. Lehet, hogy csak elrontotta a gyomrát. Egész nap feküdt. Nem evett, nem ivott. Az Istenért sem akart felállni. Este felhoztam, hogy ha nem lesz jobb elvisszük reggel a dokihoz. Feküdt az ágyon, mereven bámult maga elé.. Felhívtam az albérlőt mikor megjött, mert ő ért ehhez. Azt mondta, hogy szerinte tuti kullancs, vigyük át most. Felakartam emelni, de elkezdett bőgni. Tesómmal megfogtuk a takarót és azon vittük le. Bepakoltuk a kocsiba. Az állatkórháznál anyu vette ki. Akkor is sírt. Megvizsgálta egy csaj. 50%, hogy kullancs és 50%, hogy epilepszia vagy végbélgyulladás. Kapott 3 injekciót. Elvileg hánynia kellett volna, de ő csak aludt. Kint aludtam vele a kutyaágyon az udvarban.. Szép látvány lehetett. Mindegy, nem ez a lényeg. Hajnali 4-5 körül felkelt. Még nekem kellett lábra állítanom. Pisilt, ivott és visszajött. Reggel 8kor ébredtünk. Akkor semmi baja nem volt szinte. Futkozott, csóvált, játszott, ivott. Evésnél még kicsit noszogatni kellett, de végül megette. Reggelinél meg már kunyizott. Szóval teljesen rendbe jött. Rendesen rám hozta a szívbajt..