Sziasztok. Ma úgy alakultak a dolgok, hogy mégis haza jöttem. Fogtam Sydneyt és felmentünk a temetőhöz. Először a behívást gyakoroltuk. Nagyon rossz volt most. Ezen a helyen valahogy soha nem megy. Utána ül, fekszik, marad volt. Az nagyon szuperül ment. A távolról fektetés úgyszintén. Mostanában nagyon figyel. Munka után játszottunk és megint gyakoroltunk. Közben megérkezett Rénó és Sydney még akkor is ott maradt, mikor meglátta hogy rohan felénk. Na akkor nagyon megdicsértem. Nem gondoltam volna, hogy akkor is megy ha jön egy kutya. Végül is ez volt a célom. Büszke vagyok most a kis lököttre. Lefelé még játszottunk, de az utcánál már megkötöttem. Először rángatott össze-vissza és véletlenül leüvöltöttem a fejét.. Elég hülyén hangzik, csak ugye most fáj a lábam és mikor már nyolcvanadszorra fejeltem le az aszfaltot, akkor ideges lettem. Utána végig jött mellettem nagyon szépen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése